ÉLMUNKÁSOK





Gergely Péter a tábori főkonyhamalac, becsületes kajamaradék megőrző, aki mellékállásban jégkorongozik, és két edzés között színházba jár.


   
Orbán Szabina a saját bejáratú csíkszeredai énekesünk, akinek számos saját dala már elérhető a világhálón. Zsenge kora ellenére határozott célokkal rendelkezik: színésznő szeretne lenni.



Czink Gergő szerint cinkes, ha nevét nem cézével írják. Felelősségteljesnek tartja magát, amiből kicsit kiengedni jött a táborba, de a reggeli futást így is nagyon igyekszik szívből élvezni. Legfontosabb tudni róla, hogy a kelkáposzta a kedvenc zöldsége (pfúúúj!),
tehát érthető, hogy miért ő a helyettes konyhamalacunk.





Balázs Helga egészen friss Szín-kronos, idén eszi először velünk a csalamádét. Ebben a társaságban tud a leginkább felszabadulni,
mert itt azt csinálhatja, amit igazán szeret: énekelni és színházzal foglalkozni. 





Csorba Szilvia, vagyis Szilva már három csalamádés borkánt őrizget otthon, tehát tősgyökeres táboros. A sok év alatt sokat tanult magáról és másokról ebben a közösségben. Szeret ide tartozni.





Bencze Brigitta szintén sportol, mégpedig kosárlabdázik kilenc éve, de most már úgy véli, hogy megférne az életében egy kis színjátszás is, amire próbál egyre több időt szánni. 






Farkas Kriszta a fél életét már lenéptáncolta,
de a csárdáslépést néha még mindig elrontja. Olyan dolgokat nem szeret, amit mások általában igen, például a sajtot és a kiscicákat. Talán ezért is egy szomorú szamuráj. 




Csorba Kristóf nevéhez hűtlenül nem eszi meg a csorbalevest. Emberek és állatok társaságát egyaránt élvezi, ha megvan egy ketrecnyi távolság köztük.


Egyed Kriszta nagyon-nagyon jól érzi magát itt, így természetes volt, hogy másodszorra is eljön. Az ő születésnapját ünnepeltük második nap. Tizenöt évet töltött, és nagyon-nagyon szereti a kiskecskéket.




Kassay Sára szeret középpontban lenni.
A táborba harmadszorra jön, mert rájött, hogy itt ingyen kifuthat a hegyre minden reggel, nem kell fitnesz bérletet vennie.







Vargyas Krisztina, ismertebb nevén Krisztikém harmadszorra van itt velünk, mert nagyon szereti a csalamádét enni is és lenni is.








Lutz Eszter a csíkcsicsói táborosunk, tehát a falu végébe jött táborozni. Szőke szépségünk még nincs tizenöt éves, így talán érthető, hogy miért mondja: „ennyit még életemben nem szaladtam”.








Fórika Dóra nemsokára nagykorú lesz, és bizton állítja, hogy Dalma főztjénél nincs jobb. Szereti a színházat is, nemcsak enni jött a táborba.






Beian Éva könyvmoly létére sok mindent félbehagy. Vajon hány könyvet olvasott ki életében? Reméljük, hogy velünk marad, míg kész lesz az idei csalamádénk, főleg, hogy ez élete legeslegelső tábora.



Batrin Krisztiánnak van még egy neve középen, az Attila. Kedvenc lemezének címét nem tudja, mert egy megfejthetetlen nyelven íródott (igazából csak oroszul, amit száznyolcvan millió ember beszél a Földön). Valójában nem vonattal, hanem az ő szobájának plafonjáról lelógó papírhajóhaddal jöttünk ide a táborba mindannyian. 




Péntek Árpád nagy gyerek már, de aki kicsinek véli, szólítsa csak Árpikának. Szeret kedves lenni, csak ez nem mindig jön össze neki, pláne, hogy kedvenc elfoglaltsága az emberek heccelése. Árpi szerencsés fiú, mert így is sokan elfogadják, szeretik. Ezek a barátai.





Farkas Zoltán Norbert szereti a színházat, a békákat viszont nem. Ez két összefüggéstelen dolog, de az a jó benne, hogy az elsőből nagyon sok, az utóbbiból egy sincs ebben a táborban. Kedvenc állata az alpaka sem képviselteti magát itt, de ettől eltekintve jól érzi magát, már másodszorra jött vissza.




Ferencz József Rolandot egy elírás miatt hívják úgy, mint a hajdani császárunkat, de amúgy Rolinak szólítandó. Szereti a zenét, színházat, művészeteket, de az orvostudományok is érdeklik. Kívánjuk neki, hogy inkább legyen egy színházba járó orvos, mintsem egy kórházba járó művész.



Domokos Orsolyát érdekli a színészet, szeret rajzolni és nyolc évig kosarazott. Annyira otthonosan érzi itt magát, hogy lehet haza se fog menni a táborból, aminek plüss lajhára és zsiráfja valószínű nem örülnének.






Bakos Ambrus Helga kezdő csalamádés, saját színészi készségeit kipróbálni jött a táborba. Szabadidejében a Brill dance csoportban sportol, táncol, amiben teljesen felszabadul és minden gondját elfelejti.






Köllő Eszter a Kölni fedőnév alatt fut.
Szó szerint is, hisz van itt szaladás elég.
Idén először jött, reméljük nem utoljára.
A zenét szereti, tehát rossz ember
nem lehet.
És tényleg nem.



 Kedves Tamás Hanga
már négy éve érlelődik nálunk, reméli,
hogy nem savanyítja meg a
csalamádénkat idén sem. Táborozóból trénerré avanzsált, foglalkozásokat vezet, melyek által igyekszik fejleszteni és fejlődni.



Molnár Ilona, akit soha senki nem hívott így, a Sili névre hallgat. Sok-sok éve ő az egyik fotós, videós, vizuális médiafelelős a táborban. Ha szólnál pár szót a kamerába, keresd a zöldeskék hajú lányt és kérd meg szépen, hogy nyomja le a felvevő gombot a masináján.






Matei Linda a munkamániás trénerünk, aki imádja, amit csinál. Nem ismeri az unalmat, állandó pörgésben van. Jelmondata mi is lehetne más, mint az „ép testben ép lélek”. 

Molnár Huni a reggeleink mumusa, izzadtság- és izomláz felelős. Mesterképzésen levő pszichológia hallgató lévén a táborban nyújtott lelki támogatást részéről fenékberúgások formájában kell elképzelni.


Csavar Boróka egy régi motoros szinis, aki évek óta már segítőként jár vissza a táborba. Mesterkönyvelő lesz belőle, ha megnő, hisz ősszel folytatja tanulmányait Kolozsváron. Szeret kosárlabdázni, és tud is.

Szőcs Csaba egy hivatásos mérnöksofőr. No, nem mérnököket fuvaroz, hanem ő maga erdőmérnökként most épp a hivatásos tábori sofőrünk. Gyűjti a kívánságlistákat, és valóra váltja őket. 

Bartis Ágota a négy éve visszajáró mindenesünk ott segít, ahol kell. Szereti látni a fejlődést az évről-évre visszajáró gyerekeken. A tábor kicsit mindig visszarepíti őt a gyerekkorba.

Domokos Zsófi csomafalvi, visszatérő csalamádés. Nagyon örül, hogy évről évre egyre népszerűbb a tábor, egyre több éhes szájat kell etetni. Ő egy olyan konyhás néni, aki szép, fiatal és kedves.

Ferencz Szilveszter huszonegy éves kora óta segédkezik a táborban, idén immár negyedik alkalommal. Százpontos kérdés: hány éves Szilveszter? Tábori be- és kiszállító, dinnyére specializálódott.

Kozma Peti ezt mondja magáról: „ amellett, hogy negyedik éve írom a blogot, szüntelenül mérgelődök, hogy négy év alatt nem sikerült olyan helyet találni a tábornak, ahol lenne stabil internet, eszem a maradékot és inspirál, energiát ad, feltölt, kreatívvá tesz, hogy részese lehetek ennek a tábornak”. 

Huszár Ági a tábori blogíró bölcsész. A csalamádéba most került bele, de már akkor Gábor szinis növendéke volt, mikor a mostani táborozók még kisiskolások voltak. Budapesten tanul különböző idegennyelveket, és szabadidejében a gyergyói hokicsapatnak szurkol.

Kolozsi Borsos Dalma anyukájának csak fiam, Gábornak Lajos és a csalamádés bagázsnak „Dalmaaaaa, mikor eszünk?”. Minden évben a konyhamenedzser szerepét tölti be a táborban, de néha sebeket kötöz vagy Tantum Verde-t osztogat. Szakmájából adódóan a pénzügyekért is ő felel. Nála van a pénz, muhaha. 

Kolozsi Borsos Gábor egy élménytábort hozott létre, ahol a színházat alkalmazza pedagógiai módszerként. Sokat fejleszti őt is ez a tábor színészként, amit leginkább a hangszerek beskálázásához tud hasonlítani. A pontatlanság, következetlenség, szétszórtság fogalmak nem szerepelnek a szótárában.